Ballagási búcsúbeszéd

Hogy miért lesz nektek jó?
A kötelék köztetek és a barátaitok, a tanáraitok, a hétköznapjaitok eddigi helyszíne között mindörökre szétrobban. Nem azt mondom, hogy soha többé nem fogjátok látni a kisképző szinte hetente vakolt falait, vagy nem lesztek soha többé része a lépcső fokait csiszoló folyamnak, de abban megegyezhetünk, hogy a hétfőtöknek, keddeteknek, szerdátoknak, csütörtökötöknek és pénteketeknek egy új iskola vagy munkahely fog ezentúl otthont adni.
Egy fél percig kivételes embernek is érezhetitek magatokat. Tovább nem.
Egy olyan embernek, aki kikerül abból a közegből, amibe mostanra már kellemesen belekocsonyásodott. Aki a rá kirótt, vagy általa felvett szereppel az eltelt 1823 napban már jobban azonosult, mint edimörfi a beverlihilszi zsaruval, viszont most egy új castingra kerül sor. Új emberek lesznek mostantól a sorsotokat közrefogó satupofák, akik mit sem tudnak arról, hogy eddig hogyan viselkedtetek. Nem kényszerítenek rá titeket az eddigi jellemetek által kijelölt útra, bármilyen új személyiséget felvehettek, csak és kizárólag rajtatok múlik.
Egy napig, egy hétig teljesen szabadak vagytok, bárhogyan dönthettek, senki sem fog titeket kérdőre vonni.
Egy hónap múlva viszont már az új életetek is tömlöcbe toloncol titeket, újra rátok csapódik a társaitok által megismert formátok cellájának ajtaja. Ekkorra észreveszitek azt is, hogy ugyanoda jutottatok, ahol ebben a pillanatban vagytok, egy kört írtatok le. Meg volt a lehetőségetek, hogy akármilyen ember bőrébe belebújjatok, mégsem öltöttetek idegen hámréteget, talán a kilökődéstől rettegve, de végülis maradtatok hazai pályán.
Pazarolhatjátok arra az energiátokat, hogy ezt a végkifejletet kielégítőnek láthassátok, de nem igazán éri meg. A célotok az kell, hogy legyen, hogy újjászülessetek és egy új, teljesen más emberként kezdjetek az új közösséggel kompatibilissá konvertálódni. Mert minden ember több annál, hogy kialakult személyiségének marionettje vissza tudja azt adni. Ezért érdemes váltogatni az ujjbábokat és kihasználni a két felvonás közti szünetet. Persze Henriknek még túl puhák vagytok, hogy színvonalas műsort adjatok, de a gyerekek úgyis minden viccen vihognak.